Mi a különbség a stressz és a szorongás között – és melyik betegít meg?
A stresszt és a szorongást sokan szinonimaként használják, pedig a valóságban két külön fogalomról beszélünk. Ami közös bennük – és egyben válasz a fenti kérdésre – hogy mindkettő okozhat fizikai és lelki tüneteket. Nézzük, mi a különbség és melyikkel mit lehet kezdeni!
Mi az a stressz?
„A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából „folyamatos feszültség” vagy „tartós idegesség”, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.” – írja a Wikipédia.
Kiváltó okai lehetnek a traumatikus események, egy-egy próbatétel, például egy különösen nehéz projekt a munkában, belső konfliktusok, mint a szülőktől való függőség/függetlenedés, vagy külső konfliktusok, például az ebből fakadó családi problémák.
Megkülönböztetünk hirtelen és tartós stresszhelyzetet.
- Hirtelen, ha megijedsz, a szervezeted azonnal reagál: például vezetés közben lelép eléd a gyalogos, és azonnal a fékre taposol, majd érzed, hogy elönt az adrenalin, lever a víz, hevesebben ver a szíved. Ezek mind fontos és szükséges reakciók.
- Tartós stresszhelyzet, ha például rossz a viszonyod a főnököddel a munkahelyeden, állandóan feszült vagy, hosszabb távon étvágytalanság, gombóc-a-torokban-érzés, depresszió, kedvetlenség, motiválatlanság és számtalan más testi-lelki tünet jelentkezik.
A stresszről és hatásairól itt is olvashatsz: https://hangenergia.hu/stressz/
Mi az a szorongás?
„A túlzott szorongás pszichológiai betegség, amely a félelmi rendszer maladaptív (rosszul alkalmazkodó) működéseként definiálható.” – Wikipédia Míg a stressz egy hirtelen vagy tartósan jelen lévő állapot, amit a jelenbeli problémák okoznak, addig a szorongás inkább a jövőbe mutat, állandó félelmet jelent valamitől, amivel kapcsolatban úgy érezzük, tehetetlenek vagyunk. Ennek is több típusa létezik, például generalizált vagy általános szorongás, pánikrohamok, fóbiák, de ide tartozik a kényszeres zavar vagy a poszttraumás stressz-szindróma is.
A hosszantartó stressz is vezethet állandósult szorongáshoz, a kettő sokszor összefügg.
Nem vagy egyedül!
A magyar lakosság körülbelül 17%-át érinti szorongás, a leggyakoribb a generalizált, vagy általános szorongás. Ez önmagában is annyira nagy téma, hogy hamarosan külön cikkben írok róla.
„Krónikus szorongás hazánkban a teljes népesség 8,6 %-ánál fordul elő. A férfiaknál ez az arány 5,2%-os, míg a nőknél 11,5%-os. A kórkép kialakulásának esélye 55 éves kortól ugrásszerűen megnő. A középiskolát végzetteknél 80–100%-kal, a legfeljebb általános iskolát végzetteknél 160%-kal magasabb a krónikus szorongással élők aránya, mint a felsőfokú végzettségűeknél. A legszegényebb rétegeknél 60–80%-kal gyakoribb a krónikus szorongás, mint a legjobb anyagi helyzetben élőknél.”
(„Kessler et al, 1994, Regier et al, 1993; összefoglalásként ld. Bandelow et al, 2002; Szádóczky, 2000, forrás: nyugodtlélekkel.hu oldal”)
Amikor arra gondolsz, amitől szorongsz, akkor sokszor egyfajta spirálba kerülsz, és egyre mélyebbre és mélyebbre jutsz a félelmeid dzsungelében. „Mi van, ha nem végzem elég jól a munkámat, és a főnököm rájön, hogy nem vagyok elég jó? Ki fog rúgni, és biztosan nem találok másik munkát, ezért megszűnik minden bevételem, nem lesz pénzem ételre, nem tudom fizetni a lakáshitelemet, az utcára kerülök, a barátaimat is elveszítem, a híd alatt fogok egyedül meghalni.”
Fontos hangsúlyozni, hogy bizonyos mértékű félelem, szorongás a jövőtől normálisnak számít, és az emberi élet velejárója. Ha kapsz egy csillagászati összegű gázszámlát és hirtelen megijedsz, miből fogod tudni kifizetni, az még nem számít betegségnek. Ha valóban elveszíted az állásod, és szorongsz a jövőd miatt, az is teljesen normális, és ez az állapot akár hosszabban is eltarthat. A probléma akkor van, ha ez az érzés állandósul, és annyira lebénít, hogy képtelen vagy a megoldásra koncentrálni, csak egyre jobban belelovallod magad. Ilyenkor cselekvőképtelenné, akár depresszióssá is válhatsz.
Szorongást okozhatnak gyerekkori traumák, rossz szülő-gyerek viszony (főleg, ha ez már kiskorodban fennállt), idegrendszeri elváltozások, pszichés problémák, függőségek is.
A szorongás testi tünetei
Ha ez az állapot tartósan fennáll, az már komoly testi tüneteket is okozhat, melyek nagyon hasonlítanak a stressz okozta betegségekre. Ilyen lehet:
- az izommerevség, „befeszültség”
- az állandó ingerlékenység, idegesség
- gombóc-a-torokban érzés
- a gyomorfájdalmak, hasi görcsök, hasmenés, hányinger, hányás vagy éppen székrekedés
- a koncentrációs zavarok
- az álmatlanság, vagy épp ellenkezőleg a túlzott aluszékonyság
- a fejfájás, migrén
- a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri panaszok
Sokszor a fentiek csak a kezdet, mert ezek újabb és újabb tüneteket okozhatnak, míg végül már szinte lehetetlen kibogozni az ok-okozati viszonyt. Elképzelhető, hogy egy-egy tünet elmúlik, vagy orvosi beavatkozások, gyógyszerek segítségével sikerül kezelni, de a következő héten valami egészen más probléma jelentkezik, hiszen az okot nem szüntetted meg.
Mit tehetsz a szorongás ellen?
A szorongás és a stressz különböznek ugyan, de következményeikben nagyon hasonlók, és a kezelésük is egyazon alapokra épül. A következmények egy részét lehet gyógyszeresen kezelni, de az mindig csak a tünetekre fókuszál. Csak úgy szabadulhatsz meg valóban az egészségi problémáktól, ha a forrással, a szorongással és a stresszel kezdesz valamit. Ahogy a mondás is mondja: „Nyugodj meg, attól megnyugszol!” No igen, de mi van, ha éppen a megnyugvással vannak problémáid?
Nagyon fontos a saját egészséged érdekében, hogy tanulj relaxációs technikákat, és iktasd be a rendszeres lazítást, pihenést az életedbe!
Íme néhány módszer, ami sokaknak bevált a stressz és a szorongás csökkentésére:
- Meditáció: nem kell nagy dolgokra gondolni, néha már az is segít, ha pár percig csak ülsz csendben és a légzésedre figyelsz. Ha ez már megy, akkor érdemes a komolyabb meditációs gyakorlatok felé fordulni.
- Légzőgyakorlatok: rengeteg videót találsz a neten, de profi segítséget is kérhetsz, hogy megtanulj egy pár technikát.
- Mindfulness: a szorongás jellemzően valamilyen jövőbeli félelem miatt alakul ki, ezért sokat segít, ha megtanulsz igazán ott lenni a jelenben.
- Autogén tréning: a belső koncentráció segít, hogy észleld és megnyugtathasd a testedben és az elmédben levő befeszüléseket. Kicsit hosszabb tanulást igényel, de sokaknak bevált!
- Masszázs: ellazítja az izmaidat, ezáltal csökken a feszültség, ráadásul nyugtató hatása is van.
- Hangtál masszás: ha nem szereted az érintést, és nem akarsz idegenek előtt levetkőzni, a hangmasszázzsal hasonló eredményeket lehet elérni, kínos pillanatok nélkül. A hangtálak hangja valamint a testedre helyezett hangtálak rezgése ellazít és minden sejtedet átmozgatja.
Súlyosabb esetben a fentiek mellett érdemes pszichológushoz vagy akár pszichiáterhez fordulni, aki a szorongás kezelése mellett annak okait, a mélyebben húzódó traumákat is segíthet feltárni és feloldani. Sajnos Magyarországon még mindig erősen stigmatizáltak a mentális problémák, ezért sokan nem mernek segítséget kérni, pedig ez egyáltalán nem ciki! Nem a gyengeség jele, épp ellenkezőleg: hatalmas erő kell ahhoz, hogy az ember szembenézzen a problémáival. Saját testi-lelki épséged mellett a családodra, barátaidra is hatással van a te lelkivilágod, ha magadért nem teszed meg, akkor tedd meg értük.
Nem minden technika ideális mindenkinek; érdemes többet is kipróbálni, hogy megtaláld azt, ami neked személy szerint segít a belső feszültségek feloldásában, és hosszú távon az egészséged helyreállításában/megőrzésében.
